Fogászat, Budapest, XIII. kerület 31 rendelő kínálata (124 Fogorvos, 118 Fogszabályozó szakorvos, 117 Fogtechnikus, 117 Fogászati asszisztens, 117 Szájsebész)

A fogröntgen a megfelelő fogászati kezelés alapja. Nem ritka eset, hogy egy-egy elváltozás vagy rendellenesség hagyományos szájüregi vizsgálattal nem diagnosztizálható. Kis fogröntgen: Gyorsan elkészíthető, egyszerű panaszok megállapítására használt röntgen, egy-egy fogra alkalmazott. Intraorális röntgen: Rendkívül részletgazdag és informatív. Gyakori használata szükséges gyökérkezeléseknél. Panoráma röntgen: Komplexebb beavatkozások, fogbeültetés, más szájsebészeti beavatkozások, fogszabályozás előtt, góckutatáskor nélkülözhetetlen eszköze a rendelőknek. Nem helyettesíthető az 1-2 fogról készült kis fogászati röntgen-felvételekkel. Periapikális röntgen: Az ún. periapikális (foggyökércsúcs körüli) röntgenfelvétel általában olyan íny alatti problémák azonosításához használható, melyek az állkapcsot vagy az ínyszövetet érintik, például nem megfelelően áttört fog, tályog, ciszta, tumor vagy egyéb csontállományt érintő rendellenességek. Teleröntgen: A fogszabályozás megtervezéséhez használt röntgentípus.

Különböző anyagból készült korona felhelyezése, eltávolítása.

Foggyökér feltárása, tömése, kezelése.

A fogtömés igen sokszor alkalmazott eljárás a fogászati kezelések során, ezért elkerülhetetlen volt, hogy erre a területre is kiterjedjen az esztétikai fogászat technológiája. Ma már lehetőség van esztétikus fogtömés alkalmazására, mely szín és forma tekintetében teljesen természetes módon adja vissza az eredeti fog látványát.

A fehérítő rendszereknek több formája is ismert. Otthoni: Egy sínt helyezünk a fogainkra, amelyet fehérítőanyaggal együtt alkalmazunk. A sín lehet fogakra illeszkedő, egyedi vagy általános. Rendelői: Ilyenkor megfelelő izolálás mellett a fogak felszínére felvitt gél aktiválásához egy speciális fogfehérítő lámpát szoktak használni, amely gyors eredményt ér el. Hibrid: A rendelői és otthoni kombinációja, amely így olcsóbbá teszi a kezelést. Belső: Egy-egy, többnyire gyökérkezelt fog fehérítése.

Amikor egy fog valamilyen okból eltávolításra kell, hogy kerüljön, általában a fogkorona fogóval megfogható és ily módon kihúzható. Amikor ez kivitelezhetetlen, akkor az már a szájsebészet kategóriába tartozik. Minden esetben szájsebészet útján történik a fogeltávolítás, amikor a kérdéses fog íny alatt vagy csontban van.

A fogászati implantátumokat legkönnyebben úgy kell elképzelni, mint egy mesterséges foggyökeret, amelyet a fogorvos az állcsontba ültet be. Arra a csontosodás után (minimum 3 hónap) hidat, koronát vagy műfogakat rögzít. Ezzel az eljárással az implantátumra elkészített pótlás teljes funkcióját képes átvenni.

A fogszabályozás célja a szép és esztétikus mosoly létrehozásán túl az, hogy a fogazat megfelelően funkcionáljon, a páciens jól tudjon rágni, nyelni, beszélni. A fogszabályozás során a fogtorlódások, a megdőlt fogak, a fogak közti hézagok, továbbá az állcsontok rendellenes helyzetét kezeljük, amelyek mind fontos szereppel bírnak a jó harapás és a tiszta beszéd elérésében. Leggyakoribb típusai: fix (külső), belső (láthatatlan, nyelv felőli) és kivehető (éjszakai).

A fogkő a fogon lévő plakkból, lepedékből alakul ki. Ha a plakk hosszan a fog felszínén marad a nem megfelelő fogtisztítás miatt ásványi anyagok kötődnek a plakkhoz. Ezt a szilárd anyagot fogkefével már nem lehet eltávolítani, csak professzionális eszközökkel. A fogkő színe sárgás-barna, fekete lehet, valamint megtalálható a fogfelszínen, az íny alatt, fölött és a fogak között is.

A fogászati szakzsargon, inlay vagy onlay névvel illeti azt a fajta fogtömés típust, melyet nem a fogorvos alakít ki rögtön a rendelőben a fogfúrás után, hanem lenyomat alapján a fogtechnikus készíti el. Az elkészült fogtömés formájú apró fogpótlás darabka a következő alkalommal a rendelőben kerül beragasztásra.